A Hortus Naturae Hotels szállodáiban vendégeink megkóstolhatják a Hajdúságra és Debrecenre jellemző sajátos ízeket. A tájegység hagyományos konyhája messze földön ismert és híres, köszönhetően a gasztronómia helyi mestereinek, akik hazai és nemzetközi versenyeken, bemutatókon népszerűsítik a vidék ételspecialitásait. A Hortus Naturae Hotels éttermei tradicionális Hortobágyi húsos palacsintával (csirkehúsból készült pörkölt ledarálva, palacsintába töltve, paprikás mártással leöntve) és Debreceni töltött káposztával (darált sertés apróhús füstölt szalonnával, vöröshagymával és fokhagymával, jó fűszeresen, savanyú káposztába töltve, tejföllel díszítve) várják a turistákat. Tájjellegű ételeink között különösen kedvelt a Hajdúsági orjaleves (sertés orja csontja zöldséges húslevesnek feltéve, reszelt tésztával tálalva), a Hortobágyi pecsenye (sertéstarja jó fűszeres, vöröshagyma, kolbász, füstölt szalonna, fokhagyma keverékével töltve, pecsenyelével tálalva) és a Pusztai töltött borjúszelet (bacon szalonna, gomba, hagyma, egy szelet sonkával töltött borjúszelet). Igazi gasztronómiai csemege a Rozmaringos báránysült zöldséges nudlival (formázott, pácolt báránysült fehérboros, rozmaringos pecsenyelével tálalva, zöldséges nudlival körítve) és a Hajdúkapitány leves velőgombóccal (borjúcombból készült zöldséges, gombás borjúragu leves tárkonnyal, kakukkfűvel ízesítve, tejszínnel dúsítva, velőgombóccal tálalva). Különleges ínyencség a Kemencében sült libacomb suhantott tésztával és párolt káposztával (egészben sült libacomb almás lilakáposztával, burgonyás lebbencstésztával) és a Fokhagymás báránycsülök pékné burgonyával (formázott, fűszerezett báránycsülök egészben sütve, hagymás pékné burgonyával). A puszta specialitása a Bográcsgulyás (szürke marhalábszárból készült leves zöldségesen, csipetke tésztával) és a Szürke marha lábszárpörkölt pásztortarhonyával (szürke marhalábszárból készült jóízű marhapörkölt pásztortarhonya körettel), amelyek bio minőségű ételkülönlegességek. Kuriózumnak számít, és a vendégek körében mindig nagy népszerűségnek örvend a szabadtűzi Slambucfőzés, az ökör–, és malacsütés, téli időszakban a disznóvágás és a hangulatos grillestek szervezése
Ez a füstölt–főtt, jellegzetesen helyi eredetű csemege fogalom szerte a világon. Alig akad olyan város — különösen magyar —, amelynek neve ott szerepelne az étlapokon Detroitban éppúgy, mint Sydneyben, s amelyet egyaránt számon tartanak a gasztronómia olasz vagy francia fellegvárai. Lexikonok, szótárak címszava, receptjét, keverési arányát gondosan őrzik és tanítják, története, megalkotójának neve mégis homályba vész. Közel sem véletlen azonban, hogy Debrecen adta a világnak ezt a húsipari finomságot. A cívisek ugyanis már a 17. században létre hozták a marhahúst mérő mészáros, és a sertés vágására, feldolgozására szakosodott hentes céheket, akkor, amikor a Dunántúlon még csak a háztartásokban készítettek húsételeket. Arrafelé a színhússal töltött kolbász is teljesen ismeretlen volt. Maga a kolbász szó pedig, egészen a 19. század végéig, hurkát jelentett. A debreceni párost az 1930–as években már, mint országos versenyek aranyéremmel kitüntetett termékét említik. Bár manapság már sokféle debreceni kapható, a szakemberek szerint még mindig a helyben készített az igazi: nem puha, nem kemény, kellemesen lédús, paprikával és fokhagymával ízesített, nem száraz, nem zsíros, átmérője 30–34 milliméter, hossza 12 centi, a párokat kézzel alakítják ki. Az eredeti debreceni páros kolbászt is megízlelhetik a Hortus Naturae Hotels vendégei.