Cím: 4200 Hajdúszoboszló, Mátyás király sétány 12–14.
Telefon: 52/362–744
Fax: 52/362–959
E–mail: apollo@hnhotels.hu
Cím: 4200 Hajdúszoboszló, Mátyás király sétány 21.
Telefon: 52/362–144
Fax: 52/557–080
E–mail: hoforras@hnhotels.hu
Hajdúszoboszló az Alföld északkeleti részén, Debrecentől 20 kilométerre található. A gyógyvizéről ismert fürdőváros környékén jó mezőgazdasági területek találhatóak. Jó fekvésének köszönhetően Hajdúszoboszlón éves átlagban a napfényes órák száma eléri, néha meg is haladja a kétezer órát.
Maga a település — ahogy ez a régészeti leletekből kiderül, már a népvándorlás korában is lakott volt. Szoboszló első írásos említése 1075–ből származik, amikor I.Géza egy apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét. Később Bocskai István erdélyi fejedelem 1606–ban kelt címeres adománylevelével 700 lovas hajdúnak adott letelepedési engedélyt Szoboszlón. A település neve ekkor egészült ki a „hajdú” előtaggal, de Hajdúszoboszló formában csak a 19. században terjedt el. A város egészen a 20. századig élte a hajdúsági kisvárosok megszokott, csendes életét. 1925–ben azonban a hévíz feltörésével minden megváltozott. Ekkor kezdődött ugyanis Hajdúszoboszló fürdővárossá fejlődése.
A hajdúszoboszlói gyógyvíz termál összetevőinek köszönheti áldásos hatását. A fürdők és gyógykomplexumok több betegségre — sebészeti, idegi, nőgyógyászati, mozgásszervi problémára nyújtanak enyhülést, szakszerű fürdőkúrák mellett.
A gyógyulás mellett a szemnek is kínál élveznivalót Hajdúszoboszló. Ha városnéző sétára indulunk, célszerű a látnivalókat a fürdőpark szélén álló Pávai Vajna Ferenc, vagyis a gyógyvíz megtalálójának szobránál kezdeni. Ha továbbhaladunk, az első nevezetesség a Harangház, amelyben egy Hajdúszoboszlón született iparművész házaspár haranggyűjteményét állították ki.

Cím: 4200 Hajdúszoboszló, Mátyás király sétány 12–14.
Telefon: 52/362–744
Fax: 52/362–959
E–mail: apollo@hnhotels.hu
Cím: 4200 Hajdúszoboszló, Mátyás király sétány 21.
Telefon: 52/362–144
Fax: 52/557–080
E–mail: hoforras@hnhotels.hu
Hajdúszoboszló az Alföld északkeleti részén, Debrecentől 20 kilométerre található. A gyógyvizéről ismert fürdőváros környékén jó mezőgazdasági területek találhatóak. Jó fekvésének köszönhetően Hajdúszoboszlón éves átlagban a napfényes órák száma eléri, néha meg is haladja a kétezer órát.
Maga a település — ahogy ez a régészeti leletekből kiderül, már a népvándorlás korában is lakott volt. Szoboszló első írásos említése 1075–ből származik, amikor I.Géza egy apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét. Később Bocskai István erdélyi fejedelem 1606–ban kelt címeres adománylevelével 700 lovas hajdúnak adott letelepedési engedélyt Szoboszlón. A település neve ekkor egészült ki a „hajdú” előtaggal, de Hajdúszoboszló formában csak a 19. században terjedt el. A város egészen a 20. századig élte a hajdúsági kisvárosok megszokott, csendes életét. 1925–ben azonban a hévíz feltörésével minden megváltozott. Ekkor kezdődött ugyanis Hajdúszoboszló fürdővárossá fejlődése.
A hajdúszoboszlói gyógyvíz termál összetevőinek köszönheti áldásos hatását. A fürdők és gyógykomplexumok több betegségre — sebészeti, idegi, nőgyógyászati, mozgásszervi problémára nyújtanak enyhülést, szakszerű fürdőkúrák mellett.
A gyógyulás mellett a szemnek is kínál élveznivalót Hajdúszoboszló. Ha városnéző sétára indulunk, célszerű a látnivalókat a fürdőpark szélén álló Pávai Vajna Ferenc, vagyis a gyógyvíz megtalálójának szobránál kezdeni. Ha továbbhaladunk, az első nevezetesség a Harangház, amelyben egy Hajdúszoboszlón született iparművész házaspár haranggyűjteményét állították ki.